A rántást ételek sűrítéséhez
használjuk.
Alapanyaga: liszt és valamilyen zsiradék (zsír, olaj, vaj, esetleg
margarin).
A felmelegített zsiradékba lisztet
teszünk, és rögtön elkeverjük. Akkor megfelelő az állaga, ha olyan sűrű, mint a
püré (ha nagyon folyós, vagy „darabos” – akkor pótoljuk a lisztet/zsírt). Fontos,
hogy folyton kevergettük, mert könnyen megéghet. A liszttől is függ, hogy mikor
kezd elszíneződni a rántásunk. Amikor megszínesedett kicsit (vagy amennyire
szeretnénk), akkor levesszük a tűzről, hideg vízzel/levessel felöntjük, és
simára keverjük. Ezután a készülő ételhez keverjük, és gyakori kavargatás
mellett forraluk rajta egyet. Fontos, hogy a forró rántást hideg vízzel öntsük
fel!! Ha esetleg a hűtőből veszünk ki már kész rántást, akkor viszont meleg
levet öntsünk rá!
Egy öt tányéros leves berántásához kb. 2 evőkanál lisztet és
3 evőkanál zsiradékot érdemes használni. A főzelékek berántásához másfélszer
ennyivel lehet kalkulálni
Milyen sötétre pirítsuk a
rántást?
Ha éppen csak addig
pirítjuk, amíg eredeti színét elveszti a liszt, és fehérré válik – az a fehér/világos
rántás. Ilyen való a fehér mártáshoz, zsenge főzelékekhez és különböző krémlevesekhez.
Ha zsemleszínig pirítjuk a lisztet – az az
aranyszínű, vagy zsemleszínű rántás. Ezt használjuk levesek, főzelékek,
egyszerűbb mártások, paradicsomos ételek sűrítésére.
Barna rántáshoz a lisztet (persze folyamatosan kevergetve,
hogy ne legyen fekete) egészen barnára pirítjuk. Ez az alapja a rántott levesnek, barna mártásnak
vagy lencsefőzeléknek.
Minél sötétebb a rántás,
annál erőteljesebb ízt is kölcsönöz az ételnek.
Fűszeres rántás esetén a fűszereket akkor keverjük a
rántásba, ha a liszt már megpirult. Ízesíthetjük finomra vágott zöldfűszerrel, pirospaprikával,
finomra vágott hagymával, fokhagymával.
Ha csomós lett a rántás, akkor szűrőn keresztül öntsük az
ételbe.
Amennyiben valaki vizuális típus, érdemes videó megosztón
beírni a keresőbe, hogy „rántás készítése” és megtekintheti, hogy is néz ki a
dolog. :)